My Seven Worlds

Hogyan is programozzuk be magunkat egy érzésre? Egy tulajdonságra? Egy szokásra? Egy gondolatra? Az orvostudomány mai állása szerint, minél nagyobb az érzelem egy élmény alatt, annál inkább hosszútávú memória, illetve program lehet belőle. Mivel az érzelmi töltet emlékezetessé teszi azt. Ez pozitív, és negatív irányba is egyaránt működik. Kezdjük az alapoknál. Történik valami, amihez fűzöl egy gondolatot, amiből lesz egy érzelem, és amiből lehet egy autómatikus válasz reakció. Ha folyton ráerősítesz ugyan arra a stimulációra, ugyan azzal a gondolattal, és érzelemmel, autópilóta lesz belőle. Lehet egy idő után az érzés születik meg előbb, és csak utána jön a gondolat. Régen mamáddal imádtál együtt sütögetni csokis sütiket, így ha csokis sütit látsz bárhol, tudatlatatt felidézed azt a szuper emléket, ami a mamádhoz fűz, van akinél érzelmi függés is kialakul a süti iránt. Ha mama meghal, akkor pedig falási rohamok lehetnek, ha hiányzik. Egy amerikai ismerősöm konkrétan elhízott nőket keze

  Az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy a rossz kedvemből jobbat csináljak, a zene. Vagy pontosabban fogalmazva frekvenciák, amik emelnek. Remélem mindenki tud azonosulni azzal, hogy vannak zenék amik beindítják a láb mozgásunkat, és vannak, amiktől szabályosan rosszul vagyunk. Ez nem véletlen. Véletlenek nincsenek, csak nem feltétlen értjük azonnal a miérteket. A filmekben például teljesen más hatása lenne egy jelenetnek, ahol éppen a főhős tragikus balesetben búcsút mond a kutyájának, ha közben a háttérben motivációs sportoló zene szólna. A látottakból fakadó érzéseket felerősítik a zenével. Már amúgy is mindenkinek a szíve összeszorul, ahogy a kutyus az utolsókat rúgja, de hozzá még jön a halk, lágy, szomorkás zene, majd felerősödik, ahogy a főhős felkiált hogy "neeeeeeem"és a kamera távolodik felfelé. Nem csak a zene tud lehúzni és feldobni minket, hanem hangok is, rezgések is. 70% víz vagyunk, rezonálunk frekvenciákkal, amik befolyásolják az érzéseinket. Ezért nagyon