Hatás, ellenhatás - a lélek szabályai

A fizika törvénye is kimondja a hatás-ellenhatás szabályát, ez azonban szeritem a lelkünkben is igaz. Volt már olyan, hogy valaki megbántott, és negatív érzések helyett szeretettel gondoltál arra, aki megbántott? Elég vadul hangzik ez most, hiszen, hogyan lehet szeretettel érezni aziránt, aki éppen most volt gonosz velem, igaz?

RobArt

Úgy, hogy azt is hiszem, hogy lehet egyszer én voltam a hatás, és annak az ellenhatása lett az, hogy megbántott valaki. Lehet nem ő kezdte ezt az egészet. De még ha ő is kezdte, én nem szeretném folytatni. Ezért olyat teszek, amivel tudom hogy kizökkentem a megszokott medréből az eseményt. Olyat reagálok, ami kioltja a negatívat. Utálat, gyűlölet és negatív, nem oltja ki a negatívat, hiszen azonos szinten vannak. Valószínűbb, hogy inkább felerősítik egymást.

Azonban a szeretet, megbocsájtás és hála - még ha most hippisen is hangzom, kioltják és egy teljesen más hatás-ellenhatás sorozat indul vele el.

Mikor valaki beszól nekem az utcán, akkor tudok rá sok féleképp reagálni, de amit ott megértek, hogy az ő hatása lehet, hogy önszeretet hiányból fakad. Ha tisztelné és szeretné magát folyamatosan, akkor nem akarna azzal azonosulni, mint akit számomra mutat: egy rosszindulatú valakit. Ha rendben vagyok magammal, akkor miért bántanék másokat?

Ha szeretettel reagálok az engem ért nehézségekre, akkor egy új történetet indítok el nem csak magamban, hanem a másikban is. Ha szeretetet adok, akkor lehet hogy ezt kapok? Ha nem is attól, akitől várnám, de a környezetem reagálni fog. A kisugárzásomon érzik, hogy szeretet árad, vagy sem.

Mikor valaki bántani akar engem, mert azt hiszi, hogy én őt bántottam, pedig én tudom jól, hogy sosem ártanék senkinek szándékkal, először magamba nézek, hogy tényleg a hitemnek megfelelően cselekedtem-e. Ha úgy érzem, hogy tiszták voltak a szándékaim, akkor nem biztos, hogy a küldéssel volt a gond, hanem a fogadással. Afelett pedig se felelősségem, se befolyásom. Na most itt ettől még lehet fejleszteni a kommunikációt, mert lehet nem beszélünk közös nyelvet, de rosszul nem fogom érezni magam, amiért megbántottam valakit, mert megtettem amit akkor, legjobb tudásom szerint meg tudtam tenni.

Ha pedig egy tiszta szándékú esemény után én érzem magam megbántva, akkor megkeresem azt, ami kiváltotta bennem ezt az érzést, hiszen ott az egóm dolgozik, ott nekem van feladat. Ha odafigyelek, hogy legközelebb egy pozitív ellenhatást generáljak, abból tanulok valami újat, és pozitívan változtatom meg a történet további részét, magamnak. Hiszen végső soron az előre haladás és fejlődés a célunk. Haladni pedig akkor tudok igazán, ha nem blokkolom a saját utamat.