A valóság töredéke - van olyan, hogy objektív?

Minél több mindent próbálok ki mielőtt véleményt alkotok róla, annál jobban bővül a valóságom. Ha belegondolok, hogy pár éve mindenem volt a tudomány, és szentül gondoltam, hogy csak ez az egy igazság létezik, ma már szinte az ellenkezőjét élem. Nem több valóságot, hanem egy valóságot élek meg, az enyémet, de az bővül folyamatosan.

Már rég nem keresem az univerzális igazságot, hanem próbálok minél többet megérteni a világból, tapasztalni olyat, amiben nem hittem. Tanulni szeretnék.

Régebben mikor valaki olyat állított, ami a hitemmel volt ellentétes (tudomány), elhessegettem. Hülyeség. Aztán most én vagyok az, aki energiával segíti mások gyógyulását. Mert tetszett ez a koncepció és elmentem tanfolyamokra tapasztalni, hogy érjen valamit a véleményem. Aztán bizonyíték értékű tapasztalások után, el kellett engedjem azt, hogy csak az létezik, amit a tudomány bizonyít.

Ma már úgy gondolom, hogy az emberi agy és érzékelés, ahogy az ember alkotta technológia is limitált. Erre a világra, erre a dimenzióra, erre a fizikai testre lett az agyam tervezve. Hogyan is érthetne olyat, amire nincs kalibrálva, vagy amit nem is aggyal kell megérteni?

Azt tudjuk, hogy a hangnak olyan frekvenciái vannak, amit mi már nem hallunk. Színek, szagok, amiket mi már nem érzünk, de tudunk a létezésükről. A kutyám is egy teljesen más valóságot él meg ha csak az érzékszerveire hagyatkozik, pedig ugyanabban a világban élünk. De hány olyan dolog van, amiről hisszük hogy létezik, de nem érzékeljük, akkor miért zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy bármi, de bármi lehetséges?

Itt Mexikóban készülök olyan élményekre, amikkel először fogok találkozni. Sámánoknak és természetes vízióknak köszönhetően. Szeretnék megnyitni olyan kapukat a megértésemben és érzékelésemben, ami a fizikai, emberi korlátaimnak következtében el vannak tőlem zárva. Szeretnék eljutni ahhoz az ősi tudáshoz, amit itt a maják már évezredek óta tudnak.

Egy skeptikus nyitottsággal szoktam az újhoz állni. Ez azt jelenti, hogy amíg nekem személyes tapasztalom nincs valamivel, nem tudom készpénznek venni. Mindegy hogy ki mit bizonyít, mert én nem voltam ott, mikor a számok, kísérlet, tények megtörténtek. Azért mert azt mondta a Marika néni, mert olvasták az újságban, mert fent volt a neten…és akkor mi van. Ott voltam? Nem. Oda tudok menni és megtapasztalni? Ha igen, akkor majd én eldöntöm, hogy számomra mennyi valóság alapja van annak, amit hallottam.

Az én tapasztalásom pedig szubjektív, így nekem lehet hogy egy teljesen más valósággá fog az válni, amiről előtte hallottam. Az ismeretlentől félünk. Attól, hogy amiben szentül hiszünk, az nem igaz. Az, ami adja a stabilitásunkat, amire tudunk hagyatkozni, ami segít megérteni a világot. Ha kiderül, hogy ennél jóval több van, az félelmet kelt. Izgatottan várom a saját élményeimet és nem ragaszkodom a világnézetemhez többé. Hányszor el kellett már engedjem azt az elmúlt évek alatt…most csak egy újabb megértés veszi kezdetét.