Állítás vs. kérdezés

Nem rég futottam bele egy nagyon szimpatikus véleménybe. Valaki mondta, hogy nem szereti mikor az emberek folyton állítanak, de sosem kérdeznek. Hiszen a kőbe vésett igazságokat nehéz megcáfolni, nehéz megfejlődni. Minden változik körülöttünk, mi mégis képesek vagyunk évtizedeken át ragaszkodni egy igazsághoz.

Mikor az oxfordi egyetemen dolgoztam, felvetettem pár fejleszteni valót a főnökömnél, sőt, volt amikor kész megoldással álltam elé, de a válasz ennyivolt: nem, mert ezt mindig is így csináltuk. Jó, de ha ez a válasz mindig működne, akkor most nem ülnél számítógép előtt a kiegyenesített hajjaddal és kocsi kulccsal a zsebedben. Ez legalább olyan számomra elfogadhatatlan magyarázat volt mint a: “csak. mert azt mondtam. mert én vagyok a főnököd. mert én jobban tudom.”

Ha folyton állítok, akkor mikor tanulok? Nem fogom ismételgetni megint magam arról, hogy miért tartom fontosnak a saját tapasztalatot azzal szemben amit olvasok, vagy hallok, már tuti a fületeken jön ki. Inkább maradnék annál, hogy mindenkinek igaza van. A te saját világodban, a te szűrőiden keresztül megy át egy információ. Ugyanaz az információ valaki más világában, más szűrőkön megy át, így másképp fog értelmeződni. De mind a két embernek lehet igaza. A saját szubjektív igazságuk.

Ha szeretném megismerni a másik igazságát, például azért mert:
- közelebb szeretnék kerülni hozzá
- tisztázni szeretném az igazságát
- tanulni szeretnék valami újat
- el szeretnék kerülni konfliktust

akkor kérdeznem kell, nem? Én az összes bejegyzésemben igyekszem nagyon vigyázni arra, hogy ne állítsak univerzális igazságokat, hanem mindig ott van a “szerintem”, “nekem”, “azt tapasztaltam hogy”…és így tovább. Mert egyre inkább azt látom, hogy mindenkinek igaza van, de az én igazságom, csak az enyém. Nem univerzális.

Az értékrendem, hitrendszerem, tapasztalataim rakják össze az igazságomat, nem mások véleménye, tapasztalatai. Hányszor volt, hogy barátaim mondták, ne nézzem meg azt a filmet mert gagyi, az internet is lehurrogta, én pedig imádtam. Mert az én szűrőmön keresztül átjött egy érték. Amíg nem láttam, nem tudhatom hogy jó-e, vagy sem.


Ha folyton állítok, akkor pedig stagnálok. Mint említettem, nehéz megfejlődni egy igazságot kérdések nélkül. Nehéz egy helyben állva megnézni valamit több szögből. Nehéz új dolgokat felfedezni lépések nélkül. Nagyon sok magyar szólás-mondás van, amivel nagyon nem értek egyet, de ezzel igen: jó pap holtig tanul.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az egó - barát vagy ellenség?